fidesz-mszp-jobbik_1379461785.jpg_980x649


viktor-orban-small_1366252375.jpg_995x666

(Scott Adams nyomán)


4 komment

Címkék: orbán fidesz

magyaf_felemelkedes-small_1364681619.jpg_500x385


4 komment

Címkék: fidesz

photo_1354041358.JPG_1024x1024

Ekkora orral zsidózni, Márton te még a Csanádnál is hülyébb vagy...


Bölcs Lázadó 2012.09.16. 13:56

rule # one

csanad-small_1347796538.jpg_588x715


Figyelem! Megkérünk mindenkit, hogy idén már az Új Hősök Terére jöjjön gyülekezni! A Vér és Becsület vezetősége idén sikeres megállapodást kötött a Kínai testvérállammal, így kérünk minden árja illetve félázsiai-keverék magyar honfitársunkat hogy idén már a nemrég átadott ázsiai Új Hösők Terén gyülekezzen!

Képek az Új Hősök Teréről:

312%5B1%5D.jpeg

Cím: Kínai Népköztársaság (testvérállam), Új Hősök Tere

000088589-4534-330.jpeg

Kérjük adjátok tovább a hírt, nagyon fontos, idén már senki ne jöjjön a régi, elavult Hősök Terére, hanem minden kedves fajtiszta illetve félázsiai-keverék honfitársunk már az modern, Új Kínai Hősök Terére jöjjön gyülekezni!

OI, SIEG HEIL, SZEBB JÖVŐT, ISTEN ÁLDJON, 願上帝保佑你 !

312%5B1%5D.jpeg


2 komment

Címkék: kína náci

magyar_1344810718.jpg_546x960


Polgár Tamás

Szegedi Csanád

 

Elhízott disznóra emlékeztet

Elhízott disznóra emlékeztet

Pólóboltos

Pólóboltos

Zsidó barátnője volt

 

Zsidó

Antiszemita közösséget lehúzva csinált pénzt

Antiszemita pártolókat lehúzva fut be karriert


Többszörösen megalázkodva örökre eltűnik a közéletből

?


Bölcs Lázadó 2012.04.27. 01:36

feudopoly

 feudopoly


1 komment

Címkék: feudopoly

Bölcs Lázadó 2012.04.24. 08:26

Hallo, 1930?

Hallo, 1930?


a jobbik párt venn diagrammja


Bölcs Lázadó 2012.03.21. 21:28

fidevolució

fidesz-small_1332361698.jpg_720x436


1 komment

Címkék: fidesz

 Meggyőződésem, hogy legtöbben jobboldali érzelműnek születünk. Mégis, én egész fiatalon, 10-12 éves koromban eljátszottam már a baloldali gondolatokkal. Bár éreztem, hogy a baloldal kicsit ügyetlenebb, kicsit esetlenebb, akkoriban mégis izgatóan hatott rám a baloldali gondolat. Számomra akkor a baloldaliság az újszerűséget jelentette, és a maga ügyetlenségében volt benne valami különös, furcsa egzotikum is. Én csak úgy hívtam magamban: "az idegen". Akkoriban azt hiszem még szociálisan gondolkodtam, még ha mindvégig tudtam is: ez csupán illúzió.

Ma már nem így gondolkodom. Meggyőződéses jobboldali vagyok, a kíméletlen  határozottság, a pontosság, az eredmények érdekelnek. Már nem táplálok ábrándokat a gyenge, ügyetlen baloldallal kapcsolatban, ha gyors, határozott, kiszámítható eredményekre vagyok kiváncsi, csakis a férfias, kíméletlen jobboldalra hagyatkozom, amely megbízhatóan, rutinosan és szakszerűen végzi el a feladatát.

 
Egy időben sokszor meginongtam jobb és baloldal között, de azt hiszem ezzel nem vagyok egyedül az országban. Azonban sokkal nyugodtabb, kiegyensúlyozottabb vagyok, amióta az ügyetlen kísérletezések után kizárólag jobb kézre váltottam. Nem csodálom, hogy az ország döntő többsége végül a jobb oldalra szavazott. Hiszen akiknek elegük van a félmegoldásokból, akik gyors és kielégítő eredményeket akarnak látni, azok mind pontosan tudják miről beszélek!

Bölcs Lázadó 2010.10.15. 02:26

Olvasói rovat

 Tisztelt "Bölcs Lázadó" Úr!

Az alábbi blogbejegyzésére kívánok reagálni:
http://bolcslazado.blog.hu/2010/06/16/engedelykoteles_internet_a_videki_magyaroknak
Nos, személy szerint egy kisebbfajta "tanyácskán" éldegélek, szűk környezetemmel együtt. Nos, ez a szűk környezet cirka 170.000 embert takar (tanítási időszakban ez a szám 200.000 fölé ugrik). Igen, ez a "tanyácska" Szeged büszke városa.
Jómagam és még több tízezer ember (honfitársunk és külföldiek egyaránt) ezen "parasztfalva" "parasztképző egyetemén" szereztünk diplomát (melynek nem csupán honi, de külföldi elfogadása is vetekszik bármely Budapesti "elit" egyetem által kiadott diplomával). Személy szerint jogot végeztem, többedmagammal egyetemben. Minden kollegám, sőt, több budapesti jogász, kiket van szerencsém ismerni, ezen egyetem padjait koptatták annak idején. Ezen sorokat csupán azért körmölöm le, hogy némileg tisztában legyen a dolgok állásával. Az ok, hogy miért így és itt szólítom meg Önt, többrétű: egyrészt közvetlenebbnek érzem, minthogy a fentebb linkelt bejegyzés alá írjak egy kommentet, mely elvesz a tengerben, másrészt úgy gondolom, persze feltételezve, hogy Ön gondolkodó ember, így meggyőzhetőbb.
Mélységesen felháborított eme bejegyzés. Hogy miért? Ennek oka szintén sokrétűbb. Pár dolog alább, kizárólag ama bejegyzés alapján:
1. Önnek igencsak téves elképzelései vannak a "vidéki" ember életmódjáról, gondolkodásáról, viselkedéséről. Persze, bizonyosan egyszerűbb úgy gondolni a vidéki városokra (Szeged, Miskolc, Debrecen, etc), hogy kondásokat, juhnyájakat terelget a főutcán minden ember. Egyszerűbb, ámbár a valóságtól mi sem áll távolabb. Egyszer, csak egyszer mozduljon ki Budapest füdstös, koszos világából, látogasson el a vidéki nagyvárosba...láthatja, hogy ugyanúgy folyik ezen településeken az élet, mint a fővárosban.
2. Kultúrában, szépségben előrébb jár a főváros, mint egyébb, vidéki települések? Nos, nemrég jártak Szegeden budapesti ismerőseim...csodálkozva és ámuldozva nézték a régi épületeket, parkokat, sétálóutcákat, a koszos, de ilyen állapotában is gyönyörű Tiszát. Büszkén mutogattam nekik a helyi nevezetességeket és dagadó mellel hallgattam a "Pesten ilyen nincs" mondatokat. Másrészt a kultúráról: mint bizonyára tudja, ahogy jópár éve, így idén is rengeteg látogatót vonz a Szegedi Szabadtéri Játékok...nem véletlen, ugyanis ilyen rendezvény, pláne ilyen szinvonalon nemcsak belföldről, hanem külföldről is igencsak sok látogatót érdekel. Vagy említhetném a kübekházi Operett Gálát (Kübekháza alig pár kilométeres út Szegedtől), ahová szintén sok vendég látogat el. Képzelje, színházunk is van, bezony ám, nem is egy. Múzeum is akad sok. Persze, mondhatja, hogy bizonyára a paraszti élet motívumait mu
 tatják ezek be...bizonyítani így nem tudom, de segít az internet, illetve a személyes tapasztalat.
3. Ez a legbántóbb: mit értett Ön azalatt, hogy 500 évvel le vagyunk maradva a budapestiek mögött? Ön úgy gondolja, hogy mi, szegediek (de említhetném akármely vidéki várost) nem használjuk a technika vívmányait? Nem élünk ezen dolgokkal? Ebből látszik, hogy Önnek fogalma sincs, hogy élünk mi, vidékiek. Ön még sosem mozdult ki Budapest koszos, füstös világából. Ön szerint mi, szegediek még mindig lovon, szekéren járjuk útjainkat? Nincs se számítógépünk, se televíziónk, és a többi? Vagy esetleg (ne agyja az Isten) úgy gondolja, hogy agyilag vagyunk lemaradva a budapestiek mögött (ez utóbbi mármár a becsületsértés határait súrolja, úgy vigyázzon kijelentéseivel)? Elárulhatom, egyik sem jogos. Tanult, intelligens emberek ugyanúgy élnek vidéken, mint tapló, bunkó emberek Budapesten.
Mint írásaiból és az általam olvasott kommentjeiből számomra kitünt, Ön liberális: mégis majomembernek gondol minden vidékit, kik sem intelligenciában, sem műveltségben, sem etikában jóval elmaradnak egy átlagos budapesti lakos mögött. Kérdésem: hogy is fér ez össze? Ön, mint liberális ember hogy merészel ilyen fokú különbséget tenni ember és ember között, kizárólag a lakóhelyük szerint? Hogy meri ezután szidni a Jobbikot? Hogy tud egyáltalán a tükörbe nézni?
Persze, tudom, kérdéseimre soha nem fogok választ kapni Öntől. De számíthat egy becsületsértési perre, hisz a fentebb linkelt írása messze kimeríti azt. Undorító, amit Ön az internet névtelensége mögé bújva írogat...persze, tudom, szégyelni nem fogja magát, teljesen mindegy, ki és mit ír.
Végszavam: találkozunk a bíróságon.

Tisztelettel:

dr.jur. Balogh Zsolt
Szeged Városi Ügyészség


 Tisztelt dr.jur (jurta?) Balogh Zsolt úr!

Köszönjük levelét. Az ilyen és ehhez hasonló félreértések elkerülése végett, mintegy megelőzve azokat, szakértői csoportunk már dolgozik az új modulon, melynek segítségével - nem titkolt célunk - szeretnénk megreformálni a hazai blogolást, és elkerülni az ilyetén, mindannyiunk számára kellemetlen félreértéseket.

A hamarosan eljövendő kommentreformról bővebben itt olvashat. Amint láthatja, kísérletképpen a modul béta verzióját lefuttattuk ezen a bejegyzésen is!

üdvözlettel,

Bölcs Lázadó

 


Van, amikor egy szerencsétlen, jobb sorsra érdemes városi paraszt nyakába szakad a szerencse. Ilyenkor van amelyik gondol egy nagyot, és az addig fikázott, általa büdösnek, koszosnak gondolt gyönyörű fővárosunkat szemeli ki új lakóhelyéül. Esetleg a kisebb vagyon, amit örököl, vagy lottón nyer, nem elég ahhoz, hogy a teljes lakás árát kifizesse, így egy kis svájci frank alapu hitelhez nyúl, hogy egy új, általa menőnek gondolt lakóparkba költözhessen a tanyáról. Aztán amikor beomlik a forint, akkor persze azonnal szabadulni próbál az egész kócerájtól, ennek ékes példáját láthatjuk az alábbi hirdető példáján is. A képek magukért beszélnek; sajnos a hirtelen jött gazdagsággal nem jár együtt automatikusan a műveltség, vagy akár a legcsekélyebb jó ízlés. Lássuk hát, hogyan próbálta megvetni a koreai gumicsizmáját egy elsőgenerációs elvárosiasodni próbáló egyszerű paraszt a Marina Parton!

 

Nekünk nem kenyerünk eme interiőr pontos megítélése, ám álljon itt néhány hozzászólás az urbanista blogról:

"Nem tudom, hogy láttam-e már életemben ennél visszataszítóbb enteriőrt. Az egymilliós négyzetméterár ettől függetlenül is vicces."

"szar dolog rögtön a konyhában hányni"

"mi a szar ez marina parti lakásba zsúfolt falumúzeum. újabb bizonyíték arra, hogy sok pénzzel sem lehet a jóizlést megvásárolni, az vagy van vagy nincs..."

Kedves Parasztok! A városba vezető út nem az autópályán vagy a keleti pályaudvaron át vezet. A városba vezető út a művelődésen át, a kulturált viselkedésen keresztül, az egymás mellett, harmóniában, civilizáltan élésen át kezdődik. Amelyik paraszt ezt nem érti meg, az jobb, ha megmarad a tanyán. Máskülönben ugyanúgy fog értetlenül cigányozni és zsidózni önkívületben és értetlenül, a fejét vakarva az újépítésű lakótelepi lakásának az előszobájában amikor megkapja a jócskán megemelkedett havi svájci frank alapú törlesztőrészletről szóló csekket, mint ahogy a tanyán anyázott, amikor bekötötték az internetet, és az a sok zavaró és érthetetlen információ egyszerre megjelent az egyszerű paraszti ésszel is felfogható k-infó, meg a jó kis mindennapi betevő állatos pornó mellé.


 

Nem köll nökünk komenizmus
a kunbélás zsidóktúl!

Nem köll nökünk komenizmus
a vörös ruszkiktól!

Komenizmust csakis a
felcsúti Orbán elvtárstól!

Piros fehér zűld,
a haza szívre dörül!

Államosítjuk a gyárat,
meg a nyugdíjpénztárat!

Ingyen legyen a kórház,
éljen soká Viktor elvtárs!

 


Ahogy azt már egy régebbi, nagy sikert aratott cikkünkben kifejtettük, az Internet a vidéki internetpenetráció óta gyakorlatilag folyamatosan válságban van. Nagyon nehéz dolgunk van, hiszen amikor egy-egy téma megjegyzései között úriemberként megpróbálunk alapesetben észérveket felhozni egy-egy kommentelő megjegyzéseire, van, hogy az alapos körültekintés ellenére is csak a harmadik, negyedik válasz után derül ki, hogy erőfeszítéseink, jószándékú segítőkészségünk falra hányt borsó, mert valójában olyat tettünk, amit a való életben nyilván sosem tennénk: egy egyszerű vidéki paraszttal eredtünk vitába.

Ebből született meg a zseniális ötlet, amely elképzelés prototipusa az alábbiakban kerül kifejtésre.

Mi lenne, ha a különböző gazdasági és értelmi szinten lévő társadalmi csoportok tagjai egyből felismerhetnék egymást a kommentezők között? Mennyi vesződtséget, bosszúságot és fölösleges erőfeszítést kímélhetne meg mindenki így! A jól nevelt budai úr egyből tudná, hogy egy közönséges pesti prolival, vagy egy istenfélő, a szélsőjobboldali sajtó által szájkosár nélküli pórázon vezetett, felhergelt, babonás paraszttal egyszerűen ne álljon le vitázni. Ezek a jobb sorsa érdemes szerencsétlenek pedig vígan gyalázkodhatnának, szidhatnák a cigányokat, a zsidókat kedvük szerint, míg a jólnevelt, magyar úriemberek egyszerűen fölényesen átnézhetnének az egyszerűbb emberek mindennapos civakodásain, a néhány generáció óta már pesten élők kispolgári felháborodásain, talán egy okos szűrővel ezeket egyszersmind el is némíthatnák.

Képzeljük el, hogy minden kommentelésnél a hozzászóló neve mellett megjelenne egy kis extra ikon, mely jelezné az illető társadalmi, gazdasági, szociális beállítottságát is egyben. Az avatar természetesen egy már jól működő rendszer, amit bárki szabadon választhat, és így végtelen számú lehetőség nyílik meg (és egy úriember rögtön láthatja, hogy pl. a nevetésre késztető, nyilas-zászlós, német tisztes, stb. infantilis logókat használókkal már a becsülete végett se kerüljön szóváltásba), de a rendszer könnyen manipulálható, lévén a felhasználó saját magának választ avatart. Így előfordulhat, hogy valaki a kis logója alapján akár úriembernek is tűnhet, de később kiderül, hogy csak egy trágyahordó parasztról van szó, aki három feles után a hat elemijével felbátorodva fikázza keservesen a fővárosi urakat, az értelmiséget, a liberalizmust, egyszóval mindent, amit nem ért, és amitől fél. Alapos gondolkodás után mi megterveztük a rendszert, amire a magyar népnek a békés együttéléshez jelen pillanatban szüksége van. A rendszer IP cím és földrajzi koordináták alapján automatikusan hozzárendeli a felhasználóhoz az extra logót, melyen a felhasználó nem változtathat. Mivel nem akartuk túlbonyolítani a rendszert, az alábbi kategóriákat határoztuk meg (kis ikonokkal reprezentálva):

 

 KALAP: Budai úriember, aki műveltsége, szociális és gazdasági háttere, műveltsége révén méltán büszkesége Magyarországnak.

 

 

 

 

 

 FOGASKERÉK: Fővárosi, de pesten élő, gyakorlatilag folyton a budaiakat fikázó, lepukkant bérházban vagy panelben élő alacsony szintű proli. Sokan közülük általában első-másodikgenerációs vidéki parasztokból kerülnek ki.

 

 

 

 

 

 TRAKTOR: Vidéki, isten- és idegenfélő egyszerű paraszt, akit tenyeréből etet a szélsőjobboldali sajtó. Bár belőlük van a legtöbb, sajnos, velük egy budai úrnak, de még egy pesti prolinak és igen nehéz konstruktív vitát kialakítani, ezért szűrésük különösen fontos.

 

 

 

 ALIEN: Külföldi, idegenszívű, vagy emigráns állampolgár

 

 

 

 

 

 

 

 

A kategóriákat igyekeztünk a legszükségesebbeket mindenképpen megtartva, de az érthetőség kedvéért a minimumon tartani. A magyar Internet megreformálásának és békéjének mihamarabbi helyreállítása érdekében hamarosan jelentkezünk a szükséges Wordpress és Blog.hu pluginokkal!


Bölcs Lázadó 2010.08.19. 02:24

Templomkert

A mai nap szó volt az urbanista blogon arról, hogy a Jobbágyik - a feudális középkori restaurációs projektje keretében - felépíttetné a Rákosi elvtárs által földig romboltatott Regnum Marianum templomot, mely a legrégebbi "multi", a magyaridegen, hírhedt Multinacionális Katolikus Agymosó Egyháznak az egyik kirendeltsége volt. Bár Rákosi elvtársnak akadtak bizony hibái bőven, azért azt minden felvilágosult ember (Magyarországon sajnos ez egy törpe kisebbség) lelkében érzi, hogy ez valahol egy bár egy kissé progresszív - és emiatt ismét csak magyaridegen -, mégis előremutató, hasznos lépés volt tőle.

Az urbanista blog ezután hosszasan fejtegeti, milyen lehetséges opciók kínálkoznak az újjáépítés mellett-helyett.

Azonban az egyetlen - és valószínűleg a legértelmesebb - megoldásról nem esett szó.

Ez pedig a

TEMPLOMKERT.

 

Ahelyett, hogy a sok behülyített, agymosott parasztot feldühítenénk a templomok hathatós és gyors lerombolásával, miért ne hozhatnánk inkább létre egy Templomkertet?

Ahogy létrehoztunk egy Szoborparkot, ahová a kommunista ideológia során készült szobrokat gyűjtöttük össze és telepítettük (és most idegenforgalmi látványosság is egyben), ugyanúgy létrehozhatnánk a város valamelyik kihasználatlan, félreeső, posványos részében egy hatalmas templomkertet, ahová az ország összes templomát átszállíthatnánk. Itt aztán igazi középkori hangulatban az összes paraszt egy helyen megcsodálhatja a templomokat, a babonásabbik akár imádkozhat is a neki kedvére való templomban. Mivel már a vidéki parasztok is szinte minde bekötötték az internetet otthonra - bizonyíték erre az újfasiszta Jobbágyik párt megerősödése - ezért a Templomkert tartalmazhatna egy kisebb szerverfarmot is, ami lehetővé tenné a parasztoknak a távimádkozást illetve kisebb fórumot is kialakíthatnánk számukra, ahol együtt szidhatják a zsidókat és a cigányokat, miközben a magyar Jézus érdemeit és a keresztény felebaráti szereretet dicsőítik.

Szabaduljunk meg végre a ránkerőltetett idegen ideológiáktól: száműzzük a kommunista ideológiák mellé a középkori ragadványépületeket is a megfelelő helyre, telepítsük őket a Templomkertbe!

 

 


Alig 150 éve, hogy a feudális Magyarország Európában utolsóként, hörögve, nyögve nyelve ugyan, de végül csak felszabadította az addig rabszolgaként tartott, jogokkal alig rendelkező lakosság 90%-át, a nincstelen jobbágyait, zsellérjeit, akik a nemes uraságok földjén robotoltak kilátástalanul évszázadokon át, mire megindulhatott volna az iparosodás, a polgárosodás, közbe jöttek a világháborúk, a kommunizmus, és a bukdácsolva, húsz év alatt is csak részlegesen-bugyborékosan felszakadozni képes rendszerváltás; mindennek eredményeképpen Európában talán egyedülálló módon Magyarországon sikerült egészen napjainkig, gyakorlatilag 2010-ig mereven konzerválnunk egy társadalmi osztályt, kiket mára már csupán a történelemkönyvekből kellene hogy ismerjünk: A JOBBÁGYságot.

A rendi szemléletet, a "vérével adózó" magyar nemes értékítéletét tükrözi az az egykorú etimologizálás, miszerint a honfoglalás után a fegyveres harcot nem vállaló szabad rétegek közül azok lettek jobbággyá, akik – önként lemondva szabadságukról – inkább az adózást választották (eszerint 'jobbágy = jobb adj').


Hiába jutott el történelmi, társadalmi evolúciónk az amerikai mintára létrehozott szabad parasztság (farmerek) fogalmához, az évszázadokon át szolgasorban élő jobbágyaink lelki, kultúrális, szellemi felemelkedését a mai napig nem sikerült véghezvinnünk.


Ennek bizonyítéka az Újparaszt Párt, a JOBB-ÁGY-IK létrejötte, mely hatásosan, egyszerű, érthető módon manipulálja mind a vidéki, tanulatlan parasztokat - őket főképp cigányveszéllyel riogatva -, mind a városba már ugyan be-bemerészkedő, ott tájszólásuk, parasztos értékrendjük miatt elsősorban körberöhögött, a segédmunkás, mcdrive-ban dolgozó vagy éppen a pornóiparban szerencsét próbáló értetlen jobbágyokat pedig az un. zsidóveszéllyel sakkban tartva.

A 13. században a 'jobbágy' szó leértékelődött, és a földesúri hatalom alatt élő népek egységesülésével a saját termelőeszközökkel rendelkező, az úrtól különféle ellenszolgáltatások fejében kapott földön önállóan gazdálkodó jobbágytelek, telkes paraszt neve lett. Ebbe a rétegbe felemelkedés útján korábban (rab)szolga állapotú vagy többé-kevésbé szabad felszabadított rétegek kerültek a várnépek és az királyi udvarház, udvari udvarnokok és egyéb szolgálónépek közül.


Hiszen milyen egyszerű is az első- illetve másodikgenerációs értetlen jobbágy-parasztokat saját sikertelenségük, a városi kultúréletre való tökéletes alkalmatlanságuk miatt a láthatatlan, mindenütt jelenlévő un. zsidókkal riogatni, akik kizárólag felelősek azért, hogy ők még mindig az angyalföldi paneltelepen tuningolják a kettes golfjaikat amibe aztán a sokat szidott cigányoktól veszik a lopott autórádiókat és hangcuccot. Ezek a magyar jobbágy-parasztok, valamint a szegénysorból és a mélynyomorból éppen csak kiemelkedett külvárosi svábság kritika nélkül fogadják a JOBB-ÁGY-IK párt éppen rájuk méretezett, az ő egyszerű parasztos szóvilágukra, illetve a polgárosodni képtelen parasztból lett proliknak a kifejezetten nekik címzett, alpári, kocsmai módon megszerkesztett JOBB-ÁGY-IK-os propagandát.

Nyugat-Európában a parasztok fokozatosan szabadultak meg feudális terheiktől és váltak szabad bérlőkké vagy birtokosokká. Ezzel szemben Kelet- és Közép-Európában a feudális terhek fokozódása ment végbe a második vagy örökös jobbágyság kialakulásával. Itt intézményes lépésre, jobbágyfelszabadításra volt szükség a feudális terhektől való megszabaduláshoz.


És könnyű dolga van a JOBB-ÁGY-IK-nak: A hivatalos jobbágy-parasztpárt (FKGP), valamint a második, harmadik generációs parasztokat tömörítő prolipárt (MIÉP) megszűntével két hatalmas forrásból meríthet szavazókat az Újparaszt Párt, a JOBB-ÁGY-IK.

Magyarországon 1848-ban a jobbágyfelszabadítás részben előnyt, részben hátrányt hozott a parasztságnak. Ugyan szabaddá tett mindenkit, de csak az úrbéri földek terheit törölte el, a rajtuk élő jobbágyokat tulajdonossá téve 1920-ig elhúzódó állami kárpótlás fejében, az allodiális földek jobbágyai viszont nincstelen parasztokká váltak. Megmaradtak a szőlőbirtokokat terhelő járulékok is. Ezekre is kiterjesztették ugyan még 1848–49-ben az állami megváltást, de az 1853-as úrbéri pátens ezt visszavonta és csak önkéntes megváltást tett lehetővé egy részükre. Végeredményben a korábbi jobbágyság mintegy 44%-a vált polgári földtulajdonossá – a teljes földterület 56%-át birtokolva, a többi a volt úri földbirtokosok kezén maradt –, 56%-a pedig földnélküli zsellérré.


A JOBB-ÁGY-IK pedig kifejezetten a jobbágyokat különösen paraszt, és kifejezetten proli gesztusokkal kápráztatja el a sajtóban, hogy a kedvükre tegyen, a FÉLELEM.INFO pártújságban pedig folyamatosan fenntartják a városi, művelt ember számára rendkívűl szórakoztató, esetleg jóleső röhögésre késztető, ám a valóság és az írott betű között különbséget tenni nem tudó, néhány generációval ezelőtt még írástudatlan újparasztok és jobbágyok számára véres valóságként, tényként ható riogatást, a kifejezetten börleszkbe illő módon felpumpált folyamatos cigány- és zsidóveszélyt, melyre természetesen csak a JOBB-ÁGY-IK kínálhat megoldást, mint ahogy beígéri azt is, hogy a paraszt-jobbágyok minden terménye gazdára talál, és megvédik a piacot azoktól a furcsa városi emberektől, a külföldiektől, meg persze a mindenütt jelenlévő, láthatatlan zsidóktól.

A neo-abszolutizmus és a dualizmus korában a zselléri réteg jobbára elesett a földhöz jutás lehetőségétől. Tömegeik birtokokon dolgozó, általában egy évre szerződtetett cselédként, ill. napszámosként próbálták biztosítani a megélhetésüket. A summásszerződéseket az 1898-as ún. "rabszolgatörvény" alapján állították ki, melyek uradalmanként és summáscsapatonként eltérőek voltak; betartásuk és betartatásuk gyakran nem valósult meg. Az 1945-ig hatályos 1907. évi 45. törvénycikk szabályozta a gazda és a gazdasági cseléd közötti jogviszonyt, többek közt a szolgálati cselédkönyvek kötelező kiállításával.


A derék Széchenyi keményen próbálkozott, hogy a már akkoriban is elharapódzott, kezelhetetlen jobbágyveszélyt a megfelelő polgárosodás útján kezelje - sajnálatos kudarcának az eredményével a kommunizmus jobbágykonzerváló évtizedei után most nekünk kell szembesülnünk.

 A kínzó földhiány és a megélhetési bizonytalanság orvoslására 1936-ban huszonöt évre szóló programot indítottak el, 34-35 ezer 8-10 holdas családi birtokok létrehozására. A végrehajtást jórészt csak a második zsidótörvény nyomán elkobzott vagy szerény összegért megváltott földek szétosztásával sikerült megindítani. A további földjuttatások megszervezését a háborús körülmények gátolták.


Ha olyan paraszt, vagy proli ismerősünk van, aki a JOBB-ÁGY-IK szellemiségét isteníti, úgy elsősorban legyünk megértőek. Ismerjük fel az illetőben az istenfélő PARASZTOT, aki rabszolgaként élt a nemes uraságok által évszázadokon át kizsigerelve, a Szent Korona országában, vagy ha urbánus kőzegben él, vegyük észre benne az elvárosiasodni próbáló, beilleszkedési nehézségekkel küzdő PROLIT, és kezeljük az illetőt eképpen: Annak biztos tudatában, hogy a máig élő középkor egy élő szeletkéjével beszélgethetünk személyesen, tudnunk kell, a felvilágosítás, az észérvek általában nem használnak, de ha tudunk segítsünk a babonás jobbágyon - és persze mindvégig tartsuk meg a három lépés távolságot.

Hiszen aki a JOBB-ÁGY-IK-ra szavaz, az mégiscsak egy utolsó proli paraszt.

Az 1945-ben végrehajtott földosztás során 109 875 cseléd és 260 088 mezőgazdasági munkás jutott átlagosan 8,4, ill. 4,9 holdas földbirtokhoz. Szétosztható, ill. elkobozható föld hiányában ezután még mintegy 300 ezer fő nem rendelkezett önálló birtokkal. A mezőgazdaság kollektivizálása, valamint az erőltetett iparosítás a kommunista hatalomátvétel után felszívta ezeket a tömegeket.


A "Kis Magyar-turbómagyar Zsebszótár" megtekintéséhez kattintson a fenti képre!


Itt az ideje, hogy mindenféle szemforgatás, képmutatás nélkül kerek perec ki merjük mondani: A vidék, a vidéki emberek 500 évvel le vannak maradva a múltban, egy feudális világban, feudális értékrend szerint élnek, az egyetlen dolog amit egy korhű középkori film forgatásához tennünk kell, hogy levetetjük a szántásban a parasztok lábáról a koreai gumicsizmát.
 
Egészen 2005-ig nagyjából jól megfért a vidék és a főváros egymással; bár a kultúrában, gazdagságban, szépségben, infrastruktúrában fényévekkel a vidék előtt járó fővárost mindig is divat volt a frusztrált parasztfalvak övezte kisebb-nagyobb tájvárosokban fikázni, ezeket a kritikákat egy jóérzésű pesti - hát még egy kultúrált budai - nagyvonalúan elengedte a füle mellett, esetleg finom mosolyra húzta a száját. "Pest zajos, büdös" - mondják gyakran azok a vidékiek, akik évente kétszer feljönne rokonlátogatóba és eljutnak esetleg a keleti vagy a nyugati pályaudvarig, hogy aztán néhány napon belül csalódottan és frusztráltan vonatozzanak vissza a tanyára. Egy jóérzésű pesti nem neveti ki, és nem is ítéli el ezeket a szerencsétlen, egyszerű gondolkodású vidékieket, hiszen egyrészt a legtöbb paraszt sohasem jut el Buda, a Rózsadomb és egyéb zöldövezeti, csendes, jó levegőjű, szép kilátással rendelkező utcáiba, így nem is tudhatják, hogy pest nem csak "zajos és büdös", másrészt a jóérzésű pesti tudja, hogy még a belvárosi zajjal és légszennyezettséggel járó problémák is messze eltörpülnek egy rendszeresen több ezer tonna állatszarral feltöltött több száz hektáros szántás mellett történő "élet" orrfacsaró bűze mellett. A városi, kultúrált ember egyszerűen csak feltekeri az ablakot és igyekszik gyorsan átállítani a klímát belső keringtetésűre, mielőtt akár csak az autópályán elsuhanva megközelíti az efféle vidéket.
 
2005-ben azonban egy tragikus, és sajnálatos fordulópont következett be Magyarországon; 5 évvel ezelőtt ugyanis a fejletlenségére, visszamaradottságára sokszor oly büszke vidék is tragikus módon eljutott arra a szintre, hogy a televiziókészülék mellé az internetet is bevezették a tanyasi, kisvárosi házakba.
 
A vidéki emberek felkészületlen elméjének találkozása az internettel azért is tragikus, mert a televízióval ellentétben nem csak maguknak mondogatják a mónika show után a kolbász és hagymaszagú megjegyzéseiket, hanem az új technológia interaktivitása miatt véleményüket sajnálatos módon sokszor megjegyzések formájában a fejlettebb, kifinomultabb kultúrával rendelkező városi ember számára is elérhetővé teszik.
 
"Redcap - 2010.06.16. 14:41:45 - Aranyos, ahogy meglepődik, hogy bizony az utcán megvernek embereket. Ez se sokat járt még vidéken, ahol simán agyonvernek, mer jó a dzsekid. Vagy megkéselnek, mer "mitnézel". Üdvözlöm önöket 2010 Magyarországán pesti buzikáim! Fáj, mi? Kár. Majd legközelebb nem az SZDSZ-re szavaztok."
 

Nem csoda hát, hogy a kisfasiszta pártok támogatottsága, a youtube-on népies zsidozó, cigányozó tömegek olyan nagy számban bukkantak fel az elmúlt években, sajnos, ennek elsődleges oka a vidéki internet penetráció. A kutya sem kíváncsi a kényelmes, budai vagy pesti villájában vagy lakásában arra, hogy a vidéki emberek hogyan túrják a földet, és mennyire utálják a cigányokat és a zsidókat. Sajnos, az internet segítségével a városi ember még inkább megdöbbenhet azon, micsoda szellemi sötétségben élnek a vidéki emberek, és micsoda betömhetetlen évszázados szakadék feszeng a főváros és a vidék között. Mégis, mit tehetünk? Sajnos, nem sokat. A vidéki emberek integrációjához, kiműveléséhez valószínűleg több generációnyi internet szocializáció szükséges majd. Addig is legyünk velük türelmesek és megértőek, és ha valahol dühödt, vidékies zsidózást vagy cigányozást látunk, csak csendben unlikeoljuk a kommentjüket, és reménykedjünk abban, hogy a tehénszartúró parasztjaink egy napon ráébrednek, hogy nekünk, városi értelmiségnek köszönhetik azt is, hogy tévéjük és most már internetjük is van otthon, amin keresztül most már szabadon szidhatják a cigányokat, a zsidókat, és persze a fővárosiakat is, a saját, nyomorúságos, idegen- és istenfélő, tehénszarszagban leélt semmitmondó életük miatt.